Ezúttal a mikroelemek szerepével foglalkozunk, bemutatjuk azt, hogy milyen szerepet töltenek be a növények életében, jelen esetben a füvekben lezajló folyamatokban. Mindebből egyértelműen kiderül, hogy a viszonylag kis mennyiségben előforduló mikroelemek élettanilag ugyanolyan fontosak, mint a makroelemek, tehát ezek megfelelő mértékű pótlásáról is gondoskodnunk kell.

Mikroelemeknek tekintjük azokat a tápelemeket, amelyek 0,1%-nál kisebb mennyiségben találhatóak a növényben, szárazanyagban kifejezve. Mikroelemek a vas (Fe), a mangán (Mn), a réz (Cu), a cink (Zn), a molibdén (Mo) és a bór (B).

A talajaink vas tartalma általában magas, azonban a füvek számára hozzáférhető, felvehető mennyiség kicsi. A növények a vasat zömében Fe²⁺ ion formában veszik fel, a vasnak ezt a formáját használják anyagcseréjükhöz. Több más folyamat mellett a fotoszintézisben és az enzimatikus folyamatokban vesz részt.

A mangán jelentős szerepet játszik a növekedésszabályozásban, a fotoszintézisben és számos enzim aktivátoraként is működik. Összességében elmondható, hogy az említett élettani folyamatokon keresztül kedvezően hat a szénhidrátok képzésére, ami fontos a füvek megfelelő ellenálló képességének a kialakulásához.

A réz fontos a fehérjeszintézisben, a szénhidrát-anyagcserében, és részese a fotoszintetikus folyamatoknak is. Az enzimek működésében is kiemelkedő jelentőséggel bír.

A cink részt vesz a nitrogén-anyagcserében, valamint a növényi hormonok szintézisében. Ezen túlmenően közreműködik különböző enzim komplexek kialakításában, és enzimek aktivátoraként is működik.

A molibdén a növények számára a legkisebb mennyiségben szükséges mikroelem, ennek ellenére rendkívül fontos, hiszen a legfontosabb makroelem, a nitrogén felvételében és beépítésében bír kiemelkedő jelentőséggel.

A bór közreműködik a szénhidrátok és egyéb anyagcseretermékek szállításában és tárolásában. Ezen túlmenően fontos mikroelem a gyökér- és szállítószövetek kialakításában.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a füvek kis mennyiségű mikroelem igénye ellenére az életfolyamatokban betöltött szerepük miatt nélkülözhetetlenek. A fű egészséges fejlődéséhez és a szép pázsitfelület kialakításához ügyelnünk kell a mikroelemek megfelelő utánpótlásáról is.

Az előző áttekintésünkben a makroelemeken belül a nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) jelentőségére mutattunk rá.

Szintén a makroelemekhez sorolt tápelemek még a kalcium (Ca), magnézium (Mg) és a kén (S). Ezeket az elemeket gyakran nevezik mezoelemeknek vagy "másodlagos" elemeknek is, de ugyanúgy a makroelemekhez tartoznak, mint a N, P, K. Nézzük, milyen szerepe van ezeknek a mezoelemeknek.

A kalcium feladata a növényben szintén sokrétű. Többek között szerepe van a sejtmembránok helyes működésének fenntartásában, hiszen azok áteresztőképességének szabályozását a megfelelő K/Ca arány biztosítja. A kalcium a fejlődés kezdeti szakaszától (csírázás) kezdődően az egész vegetációs időszakban kedvező hatást fejt ki a füvek fejlődésére, elősegíti a többi tápelem felvételét. Részt vesz a szénhidrát anyagcsere szabályozásában és nélkülözhetetlen a gyökerek egészséges és normális növekedéséhez.

A magnézium a növények zöld színtesteinek /klorofill/ építőeleme, fontos szerepet játszik a fotoszintézisben - melyben a növények, így a füvek is a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre – az aminosavak és fehérjék előállításában, az energiaháztartásban, valamint az enzimek működésében katalizátor szerepe is van. Hozzájárul továbbá a gyökérnövekedéshez, így elősegíti a víz- és tápanyagfelvételt a talajból. Segít a füvek stressztűrő képességének a fokozásában is.

A kén szerepet játszik a füvek stresszel szembeni ellenálló képességének alakításában, a fehérjék, enzimek és vitaminok létrejöttében. Részt vesz a fotoszintézisben és fontos építőeleme a fehérjéken túl a különböző zsírsavaknak, illóanyagoknak is.

A következő alkalommal a mikroelemekkel folytatjuk a nélkülözhetetlen elemek áttekintését.

Tudjuk már, hogy a tápelemeket csoportosíthatjuk mennyiségi alapon, azaz a növények szárazanyagában előforduló mennyiségük alapján – így makro- és mikroelemeket különböztetünk meg – illetve az elemek funkciója szerint.

A tápelemek mennyiségi osztályozása általánosan elterjedt a gyakorlatban, pedig az elemek jelentőségét nem feltétlen a mennyiségük határozza meg. A viszonylag kis mennyiségben előforduló mikroelemek élettanilag ugyanolyan fontosak, mint a makroelemek, tehát ezek megfelelő mértékű pótlásáról is gondoskodnunk kell.

A növények a növekedésükhöz szükséges nélkülözhetetlen elemek közül hármat a vízből, illetve a levegőben található szén-dioxidból nyernek ki, ezek a szén, a hidrogén és az oxigén.

A többi nélkülözhetetlen elemet, melyre a növényeknek szükségük van – amelyeket tápelemeknek is nevezünk – a talajban találhatunk, ezeket a gyökérzetén keresztül veszi fel a növény. A tápelemeket csoportosíthatjuk mennyiségi alapon és az elemek funkciója szerint. A növények szárazanyagában előforduló mennyiségük alapján makro- és mikroelemeket különböztetünk meg.

A makroelemeken belül kiemelkedő jelentőséggel bír a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K).

A nitrogén fontos szerepet játszik többek között a növény növekedésében, az aminosavak és a növényi fehérjék létrehozásában, valamint a klorofill képződésében. Nélkülözhetetlen a korai fejlődés és a vegetatív növekedés szakaszában, azaz amikor a fű intenzívebben növekszik. A nitrogéntrágyázás hatékonyságát a megfelelő formában, a szükséges adagban és a kellő időben történő kijuttatással fokozhatjuk.

A foszfor szerepe sokrétű, szinte minden anyagcsere folyamatban részt vesz, így a fotoszintézisben és alapvető biológiai szintézisfolyamatokban. Jelenléte elengedhetetlen a fű csírázásakor, hiszen a fejlődés megindulásához szükséges tápanyagokat és energiát szolgáltatja. Növeli a szárazsággal és betegségekkel szembeni ellenállóságot, szerepet játszik a gyökérképződésben és annak további fejlődésében.

A káliumnak pozitív hatása van a fotoszintézisre, és a növényben történő anyagáramlásra. Kihatással van a füvek vízgazdálkodására, nagymértékben javítja azok vízfelhasználásának hatékonyságát. Szerepe van a fűnövények párologtatásának szabályozásában is. Fokozza a gyökerek aktív vízfelvételét, csökkenti a párologtatás intenzitását. Kihatással van a betegségekkel szembeni ellenállóság fokozásában is.

A műtrágya NPK, azaz nitrogén, foszfor és kálium tartalmát a csomagoláson találhatja feltüntetve. Ennek a három tápelemnek a mennyiségét minden esetben kiemelten szerepeltetik a gyártók, a megadott sorrendben.

Részletesebb információt a tápelem tartalomról a műtrágya címkéje tartalmaz. Ez pontosan leírja milyen összetételű a termék és az is feltüntetésre kerül, hogy a nitrogént milyen formában tartalmazza. Ez azért fontos, mert a különböző formában jelen lévő N eltérő hatásmechanizmusú, azaz gyors vagy időben elnyújtott hatású. Az NPK és egyéb tápelem tartalom tömegszázalékban van feltüntetve a csomagoláson.

Minden esetben alaposan olvassuk át és értelmezzük a termékeken feltüntetett információkat és kövessük az ott leírt használati utasításokat.

Mulcsozás

Egyre népszerűbb eljárás a mulcsozás, azaz amikor a fűnyírás során levágott füvet a fűnyíró többszörösen felaprítja, s azt a nyírt területen hagyjuk. Ez jó módszer a gyep fenntartható ápolására, gondozására is. De mit is jelent pontosan a mulcsozás és hogyan is fejti ki a hatását? Azonban körültekintőnek kell lennünk, sokszor azért nem sikerül a mulcsozás, mert rosszul választottunk fűmagot!